Különleges kategória a balesetek sorában a munkabaleset. Alapvetően az magyarázza a különleges státuszát, hogy a baleseti esemény megelőzése - a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül - elsődlegesen a munkáltató feladatkörébe tartozik.
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
MIT NEVEZÜNK ÜZEMI BALESETNEK?
Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Nem munkavédelmi kategória, erre utal, hogy az egészségbiztosítási törvény definiálja.
MIÉRT FONTOS A MUNKABALESETEK AZONNALI BEJELENTÉSE?
A munkabalesetek kivizsgálásával, nyilvántartásával, jelentésével kapcsolatos törvényi követelményeket a jogszabályban meghatározottak alapján egységes rendszerbe foglalva kell kezelni. A jogviták elkerülése érdekében rendkívül fontos, hogy a munkáltató - a baleset súlyosságától függetlenül - a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen a baleseti eseményekről, ennek érdekében szükséges az azonnali bejelentés.
KINEK KELL KIVIZSGÁLNI A MUNKABALESETEKET?
A munkabalesetek kivizsgálása és bejelentése szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezheti.
HOGYAN KELL KEZELNI A MUNKAKÉPTELENSÉGET NEM EREDMÉNYEZŐ BALESETEKET?
A statisztika szerint azoknak a munkabaleseteknek a száma, amelyek nem járnak három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel, jóval több, mint a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozóé. Ezek gyakran csupán néhány perc munkaképtelenséggel, esetleg hétvégi "pihenéssel" járnak. Ezeknél a munkabaleseteknél sem szabad megfeledkezni a szakszerű elsősegélynyújtásról, a megelőző intézkedést, de a baleset üzemiségét is kizáró alkoholos befolyásoltság mértékének megállapításáról.
Tekintettel arra, hogy a jogszabály nem határozza meg a munkaképtelenséggel nem járó balesetek, munkabalesetek kezelésével kapcsolatos követelményeket, a munkáltató saját maga határozza meg, hogy az ilyen "egyszerű esetekben" a vizsgálat módját, mélységét. A jogviták elkerülése érdekében a tényadatok rögzítésén túlmenően célszerű meghatározni a baleset bekövetkezésének okát és intézkedést foganatosítani a hasonló baleset megelőzése érdekében.
Jogszabályi háttér!
1993.évi XCIII. Törvény a munkavédelemről.
64. § (1) A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést -ideértve a fokozott expozíciós eseteket -be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a munkabaleset esetén -eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában -a munkáltató, foglalkozási megbetegedés esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv (személy) teljesíti.
(3) A munkáltató a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült (megbetegedett) következő személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzítenie kell.
(4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.
(5) A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak [84. § (2) bekezdés] azonnal bejelenteni.
(6) A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes előírásokat a munkabalesetek tekintetében e törvény és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete, a foglalkozási megbetegedések tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete határozza meg.
65. § (1) A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére.
(2) Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a súlyos munkabaleset, valamint az olyan -munkaeszköz, illetve technológia által okozott -munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta.
66. § (1) A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.
(2) A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről (68. §) a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.
(3) A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.
67. § A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni.
68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset bejelentésének elmulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. (2) Ha a sérült meghalt vagy egészségi állapota miatt jogainak érvényesítésére nem képes, az (1) bekezdésben meghatározott jogokat a sérült hozzátartozója gyakorolhatja. A kérelemben a hozzátartozói minőséget valószínűsíteni kell.
69. § Ha a magyarországi székhelyű munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalóját külföldi kiküldetés (külszolgálat) során éri munkabaleset, a munkáltató köteles a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott rendben a bejelentési és nyilvántartási kötelezettséget teljesíteni.
87. § 3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.