Az érintett munkavállalók 70%-a nincs tisztában a képernyő előtti munkavégzés minimális szabályaival.
A képernyő előtt munkát végző munkavállalók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy a képernyős munkavégzés szabályait külön rendelet fogalmazza meg. Ez a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet.
A KÉPERNYŐS MUNKAVÉGZÉS KOCKÁZATAI
A monitor előtt folyamatosan csak 6 órát lehet dolgozni, óránként 10 perc pihenőt kell beiktatni, kétévente látás vizsgálaton kell részt venni.
A számítógépes munkahelyek kialakítása, a képernyők szabálytalan elhelyezése gyakran okoz fáradtságot, szemromlást, idegfeszültséget stb.
A képernyős munkahelyek kialakításának minimális követelményei
A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.
A KÉPERNYŐ BEÁLLÍTÁSA
A képernyőt úgy állítsuk be, hogy a kezelő mintegy 20 fokos szögben lefelé tekintve merőlegesen lássa a képernyő felületét. Szeme ilyenkor a képernyő közepére esik. Ügyeljünk arra, hogy a képernyőn megjelenő legfelső betűsor ne kerülhessen a horizontvonal, vagyis a szem magassága fölé. Ez azt jelenti, hogy a szemünk vízszintes tekintet mellett a képcső felső élére tekint, ha ettől eltérően felfelé kell tekinteni, ez kedvezőtlen fejtartást, a fej felesleges mozgását, gyors elfáradást eredményez.
A jelfényességet (kontraszt és fényerő) a szemünknek kellemes módon a megvilágítással összhangban állítsuk be úgy, hogy megerőltetés nélkül legyen olvasható a képernyőn megjelenő szöveg.
A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető.
A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.
Fontos: hogy a képernyő mindig előttünk középen álljon, mert az oldalt elhelyezett képernyő nézése felesleges erőkifejtést és a mozgásszervek túlterhelését jelenti.
BILLENTYŰZET
A billentyűzet mindig előttünk középen, az asztallap szélétől mintegy 10 cm távolságra helyezkedjen el, ezáltal kezünket meg tudjuk támasztani az asztal szé¬lén és kényelmesebben végezhetjük a munkánkat.
A egeret a billentyűzet jobb, vagy baloldala mellé helyezzük (attól függően, hogy jobb, vagy bal kezünkkel használjuk) és egérpadon mozgassuk.
A MUNKASÍK ÉS A MUNKAASZTAL
A képernyő előtti munkavégzéshez lehetőleg állítható magasságú munkaasztalt célszerű használni. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor olyan munkaszéket kell alkalmazni, amely magassága állítható.
A munkaasztal magasságát az alábbiak szerint kell beállítani: - asztallap magassága a padozattól mérve 72 cm +
- közepes billentyűzet magasság 3 cm = -- munkasík magassága 75 cm.
A munkaszéket ennek megfelelően állítsuk be.
A szék magasságának beállítását követően ellenőrizzük, hogy a székben he¬lyet foglalva a combok és az alkar vízszintes, az asztal alsó éle és a comb felső része között elegendő távolság áll-e rendelkezésre. Állítható magasságú asztal esetén az asztal munkasíkját és a szék ülőfelületét az ismertetettek szerint állít¬suk be.
Az asztallap mérete minimálisan 160 X 80 cm legyen. A legoptimálisabb a 160 X 90 cm.
A MUNKASZÉK
A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad moz¬gását és kényelmes testhelyzetét.
A szék akkor megfelelő, ha:
- az ülőfelület magassága könnyen állítható, - külön ülőlappal és hátlappal rendelkezik, - karfa rendelkezésre áll,
- az ülőlap, a támla és a karfa párnázott,
- a szék támlája magasságban állítható és dönthető,
- a deréktámla rugalmas ellenállásba ütközzön és hátrafelé nyomás megszűné¬sével vissza kell térnie a normális állásba, ez jó rugózást igényel.
Akkor ülünk a széken kényelmesen, ha:
- az alsó lábszárak kényelmesen, közel függőlegesen helyezkednek el,
- a talpak kényelmesen megtámaszkodnak a padlón vagy a lábtámaszon, - a hát- és a nyak - oldalról nézve - enyhén ívelt és kissé előre dőlt,
- a combok közel vízszintesek,
- a felkarok - laza tartásban közel függőlegesek,
- az alkarok felfekszenek a karfára és vízszintesek.
Fontos, hogy a szék stabilitását 5 görgőkön guruló láb biztosítja és a görgők épek, és közülük legalább kettő rögzíthető.
IRATTARTÓ
A képernyő előtt végzett munka fontos eszköze az irattartó. Használata kiküszöböli a felesleges fejmozgást, megkönnyíti a feldolgozandó szövegek bevitelét. Használata csak ott nem szükséges, ahol szövegmásolás nem, illetve csak minimális mértékben történik.
Úgy helyezzük el, hogy a rajta rögzített szöveget a horizont vonal alatt kb. 20-~0 fokos szögben történő lefelé tekintéssel lássuk. Felülete ne legyen fényes.
A képernyő, a billentyűzet, az irattartó együttes elhelyezése
A képernyő előtt végzett munka során a képernyőt, a billentyűzetet és az irat¬tartót váltakozva nézzük. Emiatt ezeket úgy kell elhelyezni, hogy egyformán 40-60 cm távolságra legyenek a szemünktől. Ezáltal biztosított, hogy a pupilla nem végez felesleges mozgást.
KÉPERNYŐS MUNKAHELY ELHELYEZÉSE A HELYISÉGBEN
A képernyős munkahelyet úgy célszerű a munkahelyiségben elhelyezni, hogy a képernyő merőlegesen álljon az ablakra, attól legalább 2 m távolságra legyen a fal vagy más sötét felület felé fordítva. Biztosítani kell a helyiségben a dolgozók közötti beszéd- és látási kapcsolatot. Helytelen a beállítás, ha a képernyő az ab¬lak felé néz, vagy az ablak a hátunk mögött helyezkedik el, és így a képernyő párhuzamos az ablakkal. Az első esetben az ablakon bejövő fény és a képernyő felületén meglévő fénysűrűség különbség miatt a szemünk folyamatos adaptáci¬ós kényszer alatt áll, ami gyors kifáradást eredményez. Ha a hátunk mögött van az ablak, akkor testünkkel árnyékot vetünk a képenryő felületére.
A TÜKRÖZŐDÉS KIKÜSZÖBÖLÉSE
A világos felületek, az ablak vagy a mesterséges fény a képeryő felületére kerülve zavaró tükröződést okoz, ennek kiküszöbölése rendkívül fontos. Ez történhet a képernyő más ismertetett helyes elhelyezésével, de lamellás függöny felszerelésével és a lamellák helyes beállításával.
A tükröződés a képernyő előtt dolgozót érő egyik legkedvezőtlenebb hatás. Ilyen körülmények között végzett munkánál rövid időn belül a szem információfelvevő képessége csökken és ezzel együtt a szem megerőltetése is bekövetkezik. A könnyezésnek, a szem kivörösödésének, illetve a szem remegésének okát leggyakrabban a tükröződésben kell keresni.
A lamellás függönyt úgy állítsuk be, hogy a közvetlen fénysugár ne essen a képernyő felületére.
A megvilágítás lehet direktvilágítás, amikor fentről lefelé terjed a fény, illetve indirekt, amikor az lentről felfelé irányul, és a mennyezetről visszaverődő, szórt fény biztosítja a képernyős munkavégzéshez leginkább megfelelő megvilágítást. A munkaasztalon a billentyűzetnél szükséges megvilágítás 500 lux.
A képernyőnél dolgozó munkavállaló felett 1,5 m2 sugarú körben nem lehet fényforrás.
Hangsúlyozni kell, hogy a képernyős munkahelyek elhelyezését kell előbb megtervezni, és csak utána következhet a világítótestek kiosztása.
TÉRKÖVETELMÉNYEK
A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.
ZAJ
A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.
KLÍMA
A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon.
A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől.
A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és tartani.
SUGÁRZÁS
Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.A képernyős munkahely(ek) helyes kialakí¬tását:
Képernyős munkavégzés munkabiztonsági teendőinek elvégzésére keressen bizalommal vagy kérje kedvező árajánlatunkat.