KÉMIAI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

Kémiai kockázatbecslés elkészítése gyorsan, precízen! Tanácsadás és komplex szolgáltatások a munkavédelem területén. Még nem készült el a munkahelyének kémiai kockázatértékelése? Kérje kedvező egyedi árajánlatunkat, vagy keressen bennünket bizalommal.

 
 
Kémiai kockázatértékelés készítés


Rövid határidővel vállaljuk

a kémiai kockázatértékelésének az elkészítését.

+36 30 646 1969

 

KOCKÁZAT ÉRTÉKELÉS, KOCKÁZAT KEZELÉS

A szervezett munkavégzés során alkalmazott tisztítószerek, vegyi anyagok tulajdonságainak ismerete elengedhetetlen feltétele annak, hogy azokat az egészséget nem veszélyeztető módon, biztonságosan kezelhessük és használhassuk fel. A kémiai kockázatértékelés célja, hogy a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamatok során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok azonosításra kerüljenek.
A kockázatértékelés lényege, hogy azonosítsa az egyes kockázatokat, mely kockázatok ezután már megfelelő módon kezelhetőek!

 

A KÉMIAI KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE

A kémiai kockázatértékelés alapján meghatározható a fennálló kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések összessége. Ha a kockázatértékelés a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat tárt fel, különleges megelőző-és védőintézkedéseket kell alkalmazni, és a kockázatokat, az egészséget nem károsító vagy eltűrhető szintre kell csökkenteni:

  1. a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével

  2. a vegyi anyagok szervezetbe való bekerülését megakadályozó egyéni védőeszközök biztosításával

  3. a megfelelő karbantartási folyamatok elvégzésével

  4. a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével

  5. az expozíció intenzitásának és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésével

  6. megfelelő higiénés feltételek biztosításával

  7. a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimálisra történő csökkentésével

  8. megfelelő munkafolyamatok meghatározásával, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását.

 

A kémiai kockázatértékelést valamennyi, a munkahelyen előforduló kémiailag kockázatos anyagra kiterjedően el kell végezni. Kémiailag kockázatos anyagnak vagy készítmények azt nevezzük, amelynek veszélyjelzése van (veszélyjelölések jobbra).

Nagyon fontos, hogy a munkavállalók oktatás keretein belül megfelelő információt kapjanak az általuk alkalmazott anyag vagy készítmény tulajdonságaival és a fennálló kockázatokkal, valamint az ellenük való hatékony védekezés lehetőségeivel kapcsolatosan.
Kémiai kockázatértékelés elkészítése

 


Nagyon fontos, hogy a munkavállalók oktatás keretein belül megfelelő információt kapjanak az általuk alkalmazott anyag vagy készítmény tulajdonságaival és a fennálló kockázatokkal, valamint az ellenük való hatékony védekezés lehetőségeivel kapcsolatosan.

 

Bármilyen veszélyes anyagokkal végzett tevékenység csak igazolható módon bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végezhető. A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítménnyel történő foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg.


 

Kémiai kockázatértékelés

 

A kémiailag kockázatos anyagokkal és készítményekkel végzett tevékenységet, az ÁNTSZ felé megfelelő formában jelenteni kell, konkrétan megjelölve a felhasznált anyag nevét, és a felhasznált éves mennyiségét, stb. melyhez itt talál útmutatást.

 

 

 

KÉMIAI KOCKÁZATOK KEZELÉSE

A munkáltató törvényben rögzített feladata az általa szervezett munkavégzés során a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme, ennek érdekében kémiai kockázat becslést és értékelést végez. A kockázat kezelés rendjének és végzésének célja, hogy a kockázat értékelésének segíteni kell a munkáltatót, a vezetést, hogy felismerje, becsülhesse a tevékenység kockázatát, meghatározhassa a szükséges intézkedéseket. A kémiai kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szaktevékenység.


A kockázat kezelés befejező műveleteként a munkacsoport írásos összefoglaló értékelést készít az elvégzett munkáról az alábbiak szerint:

  • kockázat mértéke (súlyosság és gyakoriság bemutatása)

  • az intézkedések sürgőssége szerinti csoportosítása

  • az ellenőrzésre tett javaslatok

 

EXPOZÍCIÓS NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSE

 

Figyelem! Új jogszabályi változás!

Korábban a rákkeltő anyagok felhasználása kapcsán már megfelelő tartalommal expozíciós nyilvántartást kellett vezetni.

2020. februárjától az expozíciós nyilvántartást már valamennyi veszélyes anyag felhasználása kapcsán vezetni kell.

1993. évi XCIII. törvény 63/A. § *  (1) A munkáltató a veszélyes anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzésének céljából nyilvántartást vezet a (2) bekezdésben szereplő, a munkavállalók munkahelyi expozíciójára vonatkozó adatokról. A nyilvántartás célja továbbá, hogy a munkavállalók egészségének védelme, a veszélyes anyagok által okozott foglalkozási megbetegedések megelőzése, és a foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a veszélyes anyagok okozta kockázatok utólag azonosíthatóak, ellenőrizhetőek és dokumentáltak legyenek.

A nyilvántartás tartalmazza:

  • a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét,

  • az expozíciót okozó veszélyes anyag nevét,

  • a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét,

  • az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként.

A munkáltató a nyilvántartásban szereplő adatokat a munkaviszony megszűnését követő tíz évig, ha a munkavállaló munkahelyén rákkeltő hatású anyagoknak van kitéve, ötven évig megőrzi.

 

 

 Jogszabályi háttér!

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

19. § (1)   A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős.
(2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges:
a) a veszély azonosítása;
b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése;
c) az expozíció becslése;
d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.
(3)-(4)
(5) A veszélyes anyaggal, és a veszélyes keverékkel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. Ez a kötelezettség nem érinti az Mvt.-ben, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben, valamint a REACH-ben foglalt egyéb követelmények teljesítését.
(6) Az (1)-(2), valamint az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a magáncéllal, nem foglalkozás körében végzett tevékenység megkezdését megelőzően.