Mikor kell kiürítési számításokat elvégezni?
Amennyiben Ön a tevékenységéhez 50 főnél több befogadására alkalmas helyiséget, épületet vagy építményrészt üzemeltet vagy bérel, annak szintidőn belüli kiüríthetőségét kiürítés számítással -vagy azzal egyenértékű módon- kell igazolnia.
A kiürítés fogalma
Az építményeket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy tűz vagy robbanás – vagy csupán ezek feltételezett vagy valós veszélye (azaz próba– vagy tényleges riadó) – esetén az ott tartózkodók eltávozhassanak.
Kiürítés: a tűz által veszélyeztetett helyiségben, tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozása (eltávolítása).
Kiürítési útvonal: a kiürítése számításba vett útvonal.
Kiürítési időtartam: a kiürítésre számításba vett időtartam.
Kiürítés számítása: számítással kell igazolni, hogy az épület elhagyható-e az előírt időtartamon belül.
A kiürítés tervezésének elvei, hová tervezhető a kiürítés
A kiürítés tervezésének elvei
Az épületeket, építményeket úgy kell kialakítani, hogy:
- a benntartózkodó személyeket tűz esetén gyorsan és figyelemfelkeltő módon (indokolt esetben több szakaszban) tájékoztathassák, riaszthassák,
- a benntartózkodó és önálló menekülésre képes személyek az előírt normaidőn belül biztonságos helyre vagy védett térbe távozhassanak,
- a mozgásban/cselekvőképességben akadályozott, vagy fogyatékos személyek segítséggel történő menekülése, mentése az ilyen rendeltetésű, és az akadálymentesen megközelíthető épületekben, építményekben biztosítva legyen,
- a kialakítás a kiürítési útvonalak késedelem nélküli használatát tegye lehetővé (felismerhetőség, megfelelő biztonsági jelzések alkalmazása, megvilágítás, akadályok feloldása, hő- és füstmentesség, átbocsátóképesség),
- a benntartózkodó állatokat el lehessen távolítani.
Az építményt, és annak tűzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a bent-tartózkodók megengedett időtartamon belül a veszélyeztetett területről eltávozhassanak, illetőleg az építmény elhagyásával a szabadba juthassanak.
Ennek érdekében a menekülésre használható kijárati utakat az építményen belül - kivéve a családi házakat, a családi ház jellegű sorházakat, valamint a magánnyaralókat - a vonatkozó munkabiztonsági jogszabályban és szabványokban foglalt módon, az alábbiak szerint biztonsági (menekülési, tűzvédelmi és veszélyhelyzeti) jelzésekkel kell felszerelni:
Hová tervezhető a kiürítés?
- Az eltávozást a szabadba, átmenetileg védett térbe, tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba kell biztosítani. Ill. e terek további, megfelelően biztonságos elhagyása a szabadba.
Füstmentes lépcsőház: a nyitott vagy az olyan zárt lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meghatározott ideig alkalmas marad.
- A füstmentes lépcsőház közvetlenül a szabadba, vagy a „védett téren” keresztül a szabadba biztosítsa a kiürítést.
A kiürítés számítás módszere
Követelmény: Az építményt, és annak tűzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a bent-tartózkodók megengedett időtartamon belül a veszélyeztetett területről eltávozhassanak, illetőleg az építmény elhagyásával a szabadba juthassanak.
Kiürítési időtartam: a kiürítésre számításba vett időtartam, két szakaszra osztható.
Az építmény kiürítésének szakaszai:
- első szakasz: a veszélyeztetett helyiségek kiürítése (a legkedvezőtlenebb helyzetből valómenekülési idő)
- második szakasz: a veszélyeztetett tűzszakasz, vagy az építmény kiürítése (a helyiség küszöbétől a szabadba vezető kijáratig)
Mind az első, mind a második szakasz kiürítésének időtartama nem haladhatja meg a megengedett időtartamot.
A kiürítés megengedett időtartama függ: helyiség, tűzszakasz, építmény tűzveszélyességi osztályától és a tűzszakasz, építmény tűzállósági fokozatától, megengedett időtartamot az 1. táblázat tartalmazza.
A kiürítés megengedett időtartama
Első szakasz
- nagyforgalmú helyiség (bejáratonként összesített személyforgalma 300 főnél több/10 perc)
- tömegtartózkodásra szolgáló helyiség (egyidejűleg 100 főnél nagyobb befogadó képességű)
- huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek
- A-B tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek
- egyszintes csarnokok belső térfogata alapján
- ha legalább 2 közvetlenül a szabadba nyíló ajtókkal, hatásos hő- és füstelvezetéssel rendelkezik és
- „A” és „B” tűzveszélyességi osztály esetén a megengedett kiürítési időtartamot 25%-kal csökkenteni kell.)
Második szakasz
- nagyforgalmú tűzszakasz, épület
- tömegtartózkodásra szolgáló helyiség tűzszakasz, épület
- A-B tűzveszélyességi osztályba sorolt tűzszakasz, épület
- huzamos tartózkodásra szolgáló tűzszakasz, épület
- C-E tűzveszélyességi osztályba sorolt tűzszakasz, épület
A menekülési útvonalak kialakítási követelményei
A kijárati utakon, a kijárati, vészkijárati ajtóknál és az egyes helyiségekből a kiürítési útvonalra nyíló ajtóknál a vonatkozó szabvány szerinti menekülési útirány jelző rendszert kell kiépíteni, mely a menekülő embereknek a teljes menekülési útvonal mentén folyamatos és következetes vizuális információt közöl biztonsági jelek segítségével a kiürítés irányáról, figyelemmel az esetleges alternatív útvonalakra is.
Az építmény, épület, szabadtér bármely pontján legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie.
Helyiségek befodadóképeesége
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI 2.2:2016.12.20.) helyiség típusonként normatív módon meghatározza, hogy az adott helyiségben hány fő tartózkodhat négyzetméterenként. A tűzvédelmi szabályzatban meg kell jelölni az 50 főnél nyagyobb helyiségek vagy helyiségcsoportok maximális befogadó képességét, a helyisghasználat módját és felelősét.
Például:
| Iroda | 1 fő minden megkezdett 6 m2 |
| Tárgyaló | 1 fő minden megkezdett 3 m2 |
| Éttermek | 1 fő minden megkezdett 1,5 m2 |