MUNKABALESET KIVIZSGÁLÁSA

Munkabaleset történt a vállalkozásánál? Segítünk Önnek a munkahelyi baleset kivizsgálásában, a szükséges dokumentáció elkszítésében és annak határidőre történő bejelentésében.

 
Munkahelyi baleset kivizsgálása


Rövid határidővel vállaljuk

a munkahelyi baleset kivizsgálását és szakszerű dokumentáció
elkészítését

+36 30 646 1969

Kérjen árajánlatot most!

 

MUNKABALESET KAPCSÁN SZÜKSÉGES TUDNIVALÓK

Különleges kategória a balesetek sorában a munkabaleset. Alapvetően az magyarázza a különleges státuszát, hogy a baleseti esemény megelőzése - a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül - elsődlegesen a munkáltató feladatkörébe tartozik.

 

Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása
A munkabaleseteket ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell venni és be kell jelenteni.

A munkabalesetek kivizsgálásával, nyilvántartásával, jelentésével kapcsolatos törvényi követelményeket a jogszabályban meghatározottak alapján egységes rendszerbe foglalva kell kezelni. A jogviták elkerülése érdekében rendkívül fontos, hogy a munkáltató - a baleset súlyosságától függetlenül - a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen a baleseti eseményekről, ennek érdekében szükséges az azonnali bejelentés.

 

A munkabalesetek kivizsgálása és bejelentése szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezheti.

 

 

Fogalmak:

Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészség-károsodást, illetőleg halált okoz.

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri annak helyétől és időpontjától függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyag-mozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyiszolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás, stb. igénybevétele során éri.
Munkabaleset továbbá, ha a munkavállalót a munkába menet, illetve munkából jövet a munkáltató saját vagy bérelt járművével éri baleset.
Nem munkabaleset - a társadalombiztosítási szempontból üzemi úti balesetnek     számító - az ezeken kívüli munkába menet, munkából jövet baleset.

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Nem munkavédelmi kategória, erre utal, hogy az egészségbiztosítási törvény definiálja.

 

Súlyos az a munkabaleset, amely:

  • a sérült halálát (halálos az a munkabaleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását,
  • valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta,
  • orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,
  • súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek),
  • beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, elmezavart okozott.

Tömeges baleset (három vagy több személy egyszerre történő sérülése) csak akkor minősül súlyosnak, ha van köztük egyedül is súlyos sérült.

 

A MUNKABALESETEK BEJELENTÉSE

Munkabaleset kivizsgálása rövid határidővelMinden balesetet, még a legkisebb sérülést is be kell nyilvántartásba kell venni, részben a kiváltó okok feltárása és megszüntetése, részben pedig esetleges későbbi vitás helyzetek megelőzése érdekében.


A balesetet elsősorban a sérült, akadályoztatása esetén az esetet felfedező munkatárs köteles bejelenteni a munkahelyi vezetőnek.
A munkahelyi vezető azonnal intézkedik elsősorban a sérült elsősegélyben részesítéséről, másrészt pedig a munkavédelmi szakember felé történő bejelentésről, hogy a kivizsgálás mielőbb megtörténhessen.


A munkáltató az 1-3. nap munkaképtelenséggel járó munkabaleseteket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé, továbbá az áramütéses munkabalesetek esetén a Területi Műszaki Biztonsági és Engedélyezési Felügyeletnek, a 3 napon túl gyógyuló munkabalesetek esetén a baleset helyszíne szerint területileg illetékes NMH - Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának is a munkabaleseti elkészültét követően azonnal, de legkésőbb a tárgyhót követő 8. napig a munkabaleseti jegyzőkönyv megküldésével bejelenti.

Külföldön történt 3 napon túl gyógyuló munkabalesetet a Regionális Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságnak kell bejelenteni.


A terület vezetője az áramütéses balesetet telefonon, stb. tudomására jutást követően azonnal köteles jelenteni a Területi Műszaki Biztonsági és Engedélyezési Felügyeletnek.
A súlyos munkabalesetet a munkáltató azonnal köteles bejelenteni telefonon, elektronikus levélben, faxon, stb. a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőségnek. Hatósági felügyelet alá tartozó berendezéssel, energiával kapcsolatos balesetek esetén az illetékes hatóságot is értesíteni kell.


A halálos munkabalesetet a területileg illetékes Rendőrkapitányságnak is köteles azonnal telefonon, elektronikus levélben, faxon, stb. jelenteni.
Az azonnali bejelentéseket - ha azok telefonon, szóban történtek - írásban meg kell ismételni.
Az azonnali bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket:

  • a munkáltató megnevezése, címe, telefonszáma
  • a bejelentő neve, beosztása
  • a sérült/ek/ neve, anyja neve, születési helye, ideje munkaköre
  • a sérülés mibenléte, súlyossága
  • a baleset helyszíne, időpontja
  • a baleset rövid leírása

Rendkívüli eseményeket, ha azok nem is jártak személyi sérüléssel, de hatósági felügyelet alá tartozó berendezéssel vagy energiával történtek, szintén jelenteni kell az illetékes hatóságnak.
A munkabaleseti jegyzőkönyvet a következőknek kell eljuttatni:

  • a sérült dolgozó vagy hozzátartozói 1 példányban
  • a Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség területileg illetékes Felügyelőségének 1 példányban
  • az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak 2 példányban
  • egy példányt a gazdasági igazgató őriz meg legalább 5 évig.

 

A MUNKAHELYI BALESETEK KIVIZSGÁLÁSA

A balesetek kivizsgálásának célja a baleset kiváltó okainak minél teljesebb körű feltárása, az okok megszüntetése, azonos vagy hasonló balesetek elkerülése érdekében.


A munkáltató a munkabalesetek vizsgálatát a hatósági vizsgálatoktól függetlenül köteles lefolytatni.
A balesetek kivizsgálását a lehető leghamarabb el kell kezdeni.


A balesetvizsgálat megkezdéséig a helyszint csak a sérült mentése érdekében szükséges mértékig szabad megváltoztatni. Ha további balesetveszély vagy jelentős anyagi kár elhárítása szükségessé teszi a helyszínt a közvetlen veszély elhárítása erejéig meg szabad változtatni, ám ilyen esetben alkalmas módon (pl. rajz, fotó, videó, stb.) rögzíteni kell a helyszínt.

Ugyanezt az eljárást kell követni akkor is, ha a balesetvizsgálat bármely okból nem kezdhető meg azonnal. A balesetet okozó anyagot, terméket, eszközt, stb. ez esetben is meg kell őrizni a balesetvizsgálatig.


A balesetvizsgálatnak minden esetben ki kell térnie a helyszín, a tevékenység, a munkakörülmények, a munkaeszközök, a felhasznált alap- és segédanyagok környezeti hatások, személyi tényezők vizsgálatára.


Vizsgálni kell minden olyan számba vehető körülményt, mely szerepet játszhatott a baleset bekövetkezésében.
A balesetek kivizsgálása során alkalmazni kell a bevált vizsgálati módszereket, úgy-mint az „ok fás” elemzési módszert. Minden vizsgálat során meg kell válaszolni a következő kérdéseket mindaddig, amíg azokra érdemi válasz kapható:

  • milyen ok (esemény) előzte meg a baleset bekövetkezését?
  • szükséges volt-e ez az ok (esemény) a bekövetkezéshez?
  • elégséges volt-e ez az ok (esemény) a bekövetkezéshez?

A munkáltatónál a balesetek kivizsgálása, előzetes értesítést követően, a munkavédelmi szakember feladata.
A munkabalesetet a munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.


Súlyos balesetek esetén az egyes balesetvizsgálati eseményekről hitelt érdemlő jegyzőkönyvet kell felvenni, amiket csatolni kell a kivizsgálási anyaghoz.
Nem súlyos baleseteknél is jegyzőkönyvezni kell a sérült, illetve a tanúk szükségessé vált meghallgatását.


Ha a technológia, munkaeszköz, stb. a rendeltetésszerű használata során okozott balesetet, az ilyen esetben végzendő rendkívüli biztonsági felülvizsgálat anyaga is a balesetvizsgálat része.


A vizsgálati adatok összegyűjtését követően el kell végezni azok elemzését, fel kell tárni az ok láncolatot, levezetve azt a folyamatot, amely a baleset bekövetkezéséhez vezetett.


A vizsgálat során feltárt okokat műszaki, szervezési, szabályozási intézkedésekkel meg kell szüntetni. A levonható tanulságokat a következő munkavédelmi oktatás során ismertetni kell a dolgozókkal.


Amennyiben a munkáltató a baleset körülményeinek vizsgálata során a bekövetkezet, eseményt nem minősíti munkabalesetté, akkor azt határozattal elutasítja, egyben tájékoztatja a munkavállalót, hogy egyet nem értés esetén panasszal élhet az NMH területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőségénél.

 

A MUNKABALESET NYILVÁNTARTÁSA

A munkaképtelenséggel nem járó sérülésekről nyilvántartást kell vezetni.
A nyilvántartást évente 0001. sorszámmal kell indítani és év végéig folyamatosan vezetni.
A nyilvántartás szerves részét képezi a baleset vizsgálati anyaga is, azonos sorszámozással.
A nyilvántartást legalább öt évig meg kell őrizni.

Foglalkozási megbetegedésekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos tevékenység
A foglalkozási megbetegedések kialakulása és formája a munkával kapcsolatos tényezők hatásától, a behatás idejétől és intenzitásától függ. A foglalkozási megbetegedés megállapítása kettős diagnózison alapul:

  • klinikai és
  • munkahigiénés (expozíciós) diagnózis.

A foglalkozási megbetegedések gyanúját az észlelő orvosnak (pl. háziorvos, foglalkozás-egészségügyi orvos, kórházi orvos) kell jelenteni, a jogszabály által meghatározott adat tartalommal, erre rendszeresített formanyomtatványon (un bejelentő lapon), a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségéhez. A bejelentést:

  • a diagnózis felállítását követő 24 órán belül,
  • halálos kimenetelű, illetőleg
  • ugyanazon munkahelyen 5, vagy több munkavállalót érintő azonos, egy időben kialakult heveny (a továbbiakban tömeges) foglalkozási betegség esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban legkésőbb 24 órán belül kell megtenni.

A bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban keresőképesként bejelentett személy keresőképtelenné vált.


Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, a munkáltatónak is - az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül - azonnal értesíteni kell az NMH területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségét.


A kivizsgálásban a külön erre a feladatra megbízott munkavédelmi szakember és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, valamint asszisztense közreműködik, és a szükséges adatokkal, információkkal annak munkáját segíteni.

 

KÁRTÉRÍTÉS

A munkáltató a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény előírásai szerint felelős az általa okozott kárért.
Minden munkabalesetet és foglalkozási megbetegedést szenvedet, munkavállaló vagy hozzátartozói részére 15 napon belül ki kell adni az ezzel összefüggésben keletkezetvkárigénye bejelentésére szóló felhívást igazolható módon.


A dolgozó vagy hozzátartozója a kárigényét 3 évig nyújthatja be.


A munkavédelmi szakember a kárigényt a munkáltató számára 10 napon belül döntésre előkészíti, beleértve a munkáltató jogi képviselőjével való egyeztetést is. A munkahelyi vezető a benyújtástól számított 15 napon belül írásbeli indokolt határozatot hoz.


A kártérítési tevékenységről az ügyvezető nyilvántartást köteles vezetni és azt legalább öt évig megőrizni.

 

Baleset történt a válallkozásánál? Kerresen bizalommal vagy kérje kedvező árajánlatunkat a munkabaleset kivizsgálása kapcsán

 

 Jogszabályi háttér


1993.évi XCIII. Törvény a munkavédelemről.

64. §
(1) A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést -ideértve a fokozott expozíciós eseteket -be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a munkabaleset esetén -eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában -a munkáltató, foglalkozási megbetegedés esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős  miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv (személy) teljesíti.
(3) A munkáltató a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült (megbetegedett) következő személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító  jelét is rögzítenie kell.
(4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.
(5) A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak [84. § (2) bekezdés] azonnal bejelenteni.
(6) A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes előírásokat a munkabalesetek tekintetében e törvény és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete, a foglalkozási megbetegedések tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete határozza meg.
65. §
(1) A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére.
(2) Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a súlyos munkabaleset, valamint az olyan -munkaeszköz, illetve technológia által okozott -munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta.
66. §
(1) A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.
(2) A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről (68. §) a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.
(3) A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.
67. §
A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni.
68. §
(1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset bejelentésének elmulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.
(2) Ha a sérült meghalt vagy egészségi állapota miatt jogainak érvényesítésére nem képes, az (1) bekezdésben meghatározott jogokat a sérült hozzátartozója gyakorolhatja. A kérelemben a hozzátartozói minőséget valószínűsíteni kell.
69. §
Ha a magyarországi székhelyű munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalóját külföldi kiküldetés (külszolgálat) során éri munkabaleset, a munkáltató köteles a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott rendben a bejelentési és nyilvántartási kötelezettséget teljesíteni.
87. §
3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.