MI AZ A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS, MI A LÉNYEGE?

A kockázatértékelés a munkavégzés körülményeinek, a munkakörnyezet kialakításának, az ott lezajló technológiai és irányítási folyamatoknak az áttekintése, elemzése és értékelése.

A kockázatértékelés egy adott rendszer szerkezetének és funkcióinak szisztematikus vizsgálata, a potenciális veszélyek azonosítására, annak érdekében, hogy a kockázat nagysága becsülhető legyen.

A kockázatértékelés a megelőzés jelenleg legkorszerűbbnek tekintett eszköze, amely a meglévő munkahely és munkakörnyezet valós állapotából indul ki és feltárja, illetve meghatározza mindazokat a valószínűsíthetően bekövetkező egészségkárosító hatásokat és veszélyforrásokat, amelyek a munkafeladatokat végzőkre nézve, veszélyt vagy károsodást jelenthetnek.

A kockázatértékelés elkészítése szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezheti.

Vonatkozó jogszabály: törvény; munkavédelemről 1993. évi XCIII törvény

MIÉRT VAN SZÜKSÉG KOCKÁZATÉRTÉKELÉSRE?

A korszerű irányítás alapkövetelménye, hogy előretekintően és ne csak a kudarcokból levont tanulságokból hozza meg a döntéseit, vagyis ne csak a bekövetkezett balesetek vagy egészségkárosodások korrigálására épüljön a vezetési stratégia, hanem előretekintve kísérelje meg a veszélyeket azonosítani és intézkedéseivel azokat megszüntetni. A munkahelyi kockázatelemzés során fel kell tárni az egyidőben, egy konkrét személyre vonatkozó összes veszélyforrást és vizsgálni kell ezek együttes kockázatnövelő hatását. A kockázatértékelés elkészítését követően lehet a jelenlévő kockázatokat műszaki, kollektív védelemmel, egyéni védőeszközök használatának alkalmazásával, szervezési intézkedésekkel, illetve ezen három lehetőség megfelelő kombinációjával hatékonyany lefogni.

MILYEN ESETBEN KELL KOCKÁZATÉRTÉKELÉST KÉSZÍTENI ÉS MILYEN IDŐKÖZÖNKÉNT KELL AZT FELÜLVIZSGÁLNI?


Abban az esetben, ha az Ön vállalkozása akár egyetlen munkavállalót is foglalkoztat, munkahelyi  kockázatértékelést kell készíttetnie és azt 3 évente felül kell vizsgálni. (Mvt. 54§ 3.bek)

Az Mvt. előírásai szerint a kockázatértékelést az alábbi esetekben és gyakorisággal kell felülvizsgálni
Alap esetben a munkáltatónak a kockázatértékelést 3 évente felül kell vizsgálnia. [Mvt. 54§ (3)]
Egy 3 évnél hamarabb a munkáltató akkor köteles a felülvizsgálatot elvégezni, ha a törvény szerint indokolttá vált. Akkor tekinti a törvény indokoltnak a felülvizsgálatot - vagyis kötelezően elvégzendőnek -, ha a kockázatok lényegesen megváltoznak.

Lényeges változás áll fenn ha:

  • a munkakörülmények megváltoznak (pl. munkaeszköz áthelyezése)
  • az alkalmazott technológia módosult
  • a felhasznált veszélyes anyag, készítmény mennyiségében változás történt
  • az alkalmazott munkaeszközön átalakítást végeztek
  • a munkavégzés folyamatát (pl. a műveleti sorrendet) megváltoztatták
  • A felülvizsgálat elvégzése törvényi előírás alapján minden alábbi esetben kötelező:
  • új technológia bevezetésekor
  • új veszélyes anyag vagy készítmény bevezetésekor
  • új munkaeszköz üzembe állását követően

A felülvizsgálatot értelemszerűen azokra a folyamatokra és körülményekre kell elvégezni, ahol a lényeges változás bekövetkezett. Előfordulhat, hogy a kockázatértékelés teljes, újbóli elvégzése szükségessé válhat.
A munkáltatónak soron kívül kell teljes kockázatelemzést vagy felülvizsgálatot végezni, ha a kockázatok lényeges megváltozása:

  • munkabalesetet
  • fokozott expozíciót
  • foglalkozási megbetegedést eredményezett.

Indokolt esetnek kell tekinti különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának a megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ide értve a munkahelyi klíma, zaj rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost, légszennyezők minőségi, ill. mennyiségi változását)

Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságaival összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontokre nem terjedt ki. Kérje egyedi árajánlatunkat munkavédelmi kockázatértékelés elkészítése kapcsán.

MILYEN TÍPUSAI VANNAK A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSNEK?

1. Veszélyes anyaggal/ keverékkel végzett tevékenység kockázatértékelése (kémiai kockázatértékelés)

Vonatkozó jogszabály: a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000 (IX.30,) EüM-SzCsM rendelet

A munkáltató köteles a veszélyes munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat feltárni, megbecsülni és értékelni.

A kockázatértékelést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:

  • veszély azonosítása
  • az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,
  • az expozíció becslése
  • a kockázatok értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

A munkáltatónak a kockázatértékeléshez szükséges kiegészítő információkat be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetőleg a beszállítótól. Ez a magyar nyelvű biztonsági adatlap. A kockázatértékelésnél figyelembe kell venni tv-i hivatkozás mellékleteiben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is. A munkáltató a kockázatértékelés alapján megelőző intézkedésekt hoz. A kockázatértékelést dokumentálni kell. A kockázatértékelést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi kockázatértékelést elavulttá teszik vagy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok indokolttá teszik. Korábban nem alkamazott veszélyes vegyi anyaggal való tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázatértékelés megtörtént és a kockázat kezelésére megfelelő intézkedéseket megtették. Kérje egyedi árajánlatunkat kémiai kockázatértékelés elkészítése kapcsán.

Rákkeltő/mutagén anyaggal végzett tevékenység kockázatértékelése

Vonatkozó jogszabály: a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000 (IX.30.) EüM rendelet

Minden olyan tevékenység esetében, amelynek során feltételezhető a munkavállaló rekkeltővel történő expozíciója, a munkáltató köteles kockázatértékelést végezni. A munkáltató -amennyiben  a munkavédelmi felügyelőség indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakoriságot- a kockázatértékelést legalább kétévenként meg kell ismételni. A kockázatértékelést meg kell ismételni minden olyan változás esetében, amely hatással lehet a munkavállalók rákkeltővel történő expozíciójára. A kockázatértékelést, illetőleg a kockázatértékelésre vonatkozó intézkedéseket írásban kell dokumentálni. A munkavédelmi felügyelőség kérésére a munkáltató köteles a kockázatértékelés során birtokába jutott valamennyi adatot átadni. Kérje egyedi árajánlatunkat rákkeltő/mutagén anyagok kockázatértékelésének elkészítése kapcsán.

2. Azbesztexpozícióval járó tevékenység kockázatértékelése

Vonatkozó jogszabály: az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III.23.) EüM rendelet

 

Minden olyan tevékenység esetén, amikor azbesztexpozíció kockázata feltételezhető a munkáltató köteles a kockázatértékelést elvégezni, amelyből megállapítható a munkaválalókat érő azbesztexpozíció jellege és mértéke. A kockázatértékelést soron kívül felül kell vizsgálni, ha okkal feltételezhető, hogy az nem megalapozott, továbbá ha a munkavégzés körülményeiben lényeges változás történt. Az első kockázatértékelés eredményétől függően a munkahelyi levegő azbesztkoncentrációjának mérését rendszeresen, de legalább háromhavonta, a technológia megváltoztatása esetén soron kívül el kell végezni. Kérje egyedi árajánlatunkat azbesztexpozícióban való munkavégzés kockázatértékelésének elkészítése kapcsán.

3. Biológiai tényezők expozícióval járó tevékenység kockázatértékelése

Vonatkozó jogszabály: a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999 (XII.1.) EüM rendelet

A munkáltatónak kockázatértékelést kell végeztetnie minden olyan tevékenységnél (pl. orvosi rendelőkben, állattartó telepeken dolgozók esetében), amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határozni a munkavállalókat érő expozíció jellegét, időtartamát és mértékét. A kockázatértékelést minden jelenlévő biológiai tényezőre meg kell becsülni. A biológiai kockázatértékelést évente, továbbá minden olyan esetben eg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása ezt indokolttá teszi. Kérje egyedi árajánlatunkat biológiai kockázatértékelés elkészítése kapcsán.

Jogszabályi háttér!

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről.


Mvt. 54. § (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.

A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal -eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában- a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt 3 évenként felülvizsgálni.

Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását.

Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

(4) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.

(5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:

 

a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
b) a veszélyek azonosítása;
c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
d) a kockázatot súlyosbító tényezők;
e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
g) a tervezett felülvizsgálat időpontja;
h) az előző kockázatértékelés időpontja.

 

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.
(6) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megelőzési stratégia munkabiztonsági és munka-egészségügyi