• Munkavédelem - Tűzvédelem
  • +36 30 646 1969

MI AZ A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS, MI A LÉNYEGE?

Munkavédelmi kockázatértékelés, kockázatelemzés
A kockázatértékelés a munkavégzés körülményeinek, a munkakörnyezet kialakításának, az ott lezajló technológiai és irányítási folyamatoknak az áttekintése, elemzése és értékelése.

A kockázatértékelés egy adott rendszer szerkezetének és funkcióinak szisztematikus vizsgálata, a potenciális veszélyek azonosítására, annak érdekében, hogy a kockázat nagysága becsülhető legyen.

A kockázatértékelés a megelőzés jelenleg legkorszerűbbnek tekintett eszköze, amely a meglévő munkahely és munkakörnyezet valós állapotából indul ki és feltárja, illetve meghatározza mindazokat a valószínűsíthetően bekövetkező egészségkárosító hatásokat és veszélyforrásokat, amelyek a munkafeladatokat végzőkre nézve, veszélyt vagy károsodást jelenthetnek.

A kockázatértékelés elkészítése szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezheti.

 

MIÉRT VAN SZÜKSÉG KOCKÁZATÉRTÉKELÉSRE?


A korszerű irányítás alapkövetelménye, hogy előretekintően és ne csak a kudarcokból levont tanulságokból hozza meg a döntéseit, vagyis ne csak a bekövetkezett balesetek vagy egészségkárosodások korrigálására épüljön a vezetési stratégia, hanem előretekintve kísérelje meg a veszélyeket azonosítani és intézkedéseivel azokat megszüntetni. A munkahelyi kockázatelemzés során fel kell tárni az egyidőben, egy konkrét személyre vonatkozó összes veszélyforrást és vizsgálni kell ezek együttes kockázatnövelő hatását. A kockázatértékelés elkészítését követően lehet a jelenlévő kockázatokat műszaki, kollektív védelemmel, egyéni védőeszközök használatának alkalmazásával, szervezési intézkedésekkel, illetve ezen három lehetőség megfelelő kombinációjával hatékonyany lefogni.


 

MILYEN ESETBEN KELL KOCKÁZATÉRTÉKELÉST KÉSZÍTENI ÉS MILYEN IDŐKÖZÖNKÉNT KELL AZT FELÜLVIZSGÁLNI?


Abban az esetben, ha az Ön vállalkozása akár egyetlen munkavállalót is foglalkoztat, munkahelyi  kockázatértékelést kell készíttetnie és azt 3 évente felül kell vizsgálni. (Mvt. 54§ 3.bek)

 

Az Mvt. előírásai szerint a kockázatértékelést az alábbi esetekben és gyakorisággal kell felülvizsgálni
Alap esetben a munkáltatónak a kockázatértékelést 3 évente felül kell vizsgálnia. [Mvt. 54§ (3)]
Egy 3 évnél hamarabb a munkáltató akkor köteles a felülvizsgálatot elvégezni, ha a törvény szerint indokolttá vált. Akkor tekinti a törvény indokoltnak a felülvizsgálatot - vagyis kötelezően elvégzendőnek -, ha a kockázatok lényegesen megváltoznak.


Lényeges változás áll fenn ha:
 

  • a munkakörülmények megváltoznak (pl. munkaeszköz áthelyezése)
  • az alkalmazott technológia módosult
  • a felhasznált veszélyes anyag, készítmény mennyiségében változás történt
  • az alkalmazott munkaeszközön átalakítást végeztek
  • a munkavégzés folyamatát (pl. a műveleti sorrendet) megváltoztatták
  • A felülvizsgálat elvégzése törvényi előírás alapján minden alábbi esetben kötelező:
  • új technológia bevezetésekor
  • új veszélyes anyag vagy készítmény bevezetésekor
  • új munkaeszköz üzembe állását követően

 

A felülvizsgálatot értelemszerűen azokra a folyamatokra és körülményekre kell elvégezni, ahol a lényeges változás bekövetkezett. Előfordulhat, hogy a kockázatértékelés teljes, újbóli elvégzése szükségessé válhat.
A munkáltatónak soron kívül kell teljes kockázatelemzést vagy felülvizsgálatot végezni, ha a kockázatok lényeges megváltozása:

 

  • munkabalesetet
  • fokozott expozíciót
  • foglalkozási megbetegedést eredményezett.

 

Jogszabályi háttér!

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről.


Mvt. 54. § (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző  intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.

A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal -eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában- a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt 3 évenként felülvizsgálni.

Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását.

Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció,  illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

(4) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.

(5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:

 

a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
b) a veszélyek azonosítása;
c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
d) a kockázatot súlyosbító tényezők;
e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
g) a tervezett felülvizsgálat időpontja;
h) az előző kockázatértékelés időpontja.

 

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.
(6) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megelőzési stratégia munkabiztonsági és munka-egészségügyi