MUNKAVÉDELMI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

Kezdő vagy már működő vállalkozásának munkavédelmi szempontú kockázatértékelésének elkészítése rövid határidővel, precízen, garanciával! Kérje egyedi árajánlatunkat most!

Szakhatósági Dokumentumok


Akár 24 órán belül vállaljuk
a tűzvédelmi szabályzat és kockáztaértékelés
elkészítését
+36 30 646 1969

 

A MUNKAVÉDELMI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS LÉNYEGE

A kockázatértékelés a munkavégzés körülményeinek, a munkakörnyezet kialakításának, az ott lezajló technológiai és irányítási folyamatoknak az áttekintése, elemzése és értékelése.

A kockázatértékelés egy adott rendszer szerkezetének és funkcióinak szisztematikus vizsgálata, a potenciális veszélyek azonosítására, annak érdekében, hogy a kockázat nagysága becsülhető legyen.

A kockázatértékelés a megelőzés jelenleg legkorszerűbbnek tekintett eszköze, amely a meglévő munkahely és munkakörnyezet valós állapotából indul ki és feltárja, illetve meghatározza mindazokat a valószínűsíthetően bekövetkező egészségkárosító hatásokat és veszélyforrásokat, amelyek a munkafeladatokat végzőkre nézve, veszélyt vagy egészségkárosodást jelenthetnek.
A kockázatértékelés elkészítése szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezheti.


 

Vonatkozó jogszabály: törvény; munkavédelemről 1993. évi XCIII törvény

 

Kockázatértékelés azonnal Budapesten

 

A munkavédelmi szempontú kockázatértékelés fontossága

A korszerű irányítás alapkövetelménye, hogy előretekintően és ne csak a kudarcokból levont tanulságokból hozza meg a döntéseit, vagyis ne csak a bekövetkezett balesetek vagy egészségkárosodások korrigálására épüljön a vezetési stratégia, hanem előretekintve kísérelje meg a veszélyeket azonosítani és intézkedéseivel azokat megszüntetni.

A munkahelyi kockázatelemzés során fel kell tárni az egyidőben, egy konkrét személyre vonatkozó összes veszélyforrást és vizsgálni kell ezek együttes kockázatnövelő hatását. A kockázatértékelés elkészítését követően lehet a jelenlévő kockázatokat műszaki, kollektív védelemmel, egyéni védőeszközök használatának alkalmazásával, szervezési intézkedésekkel, illetve ezen három lehetőség megfelelő kombinációjával hatékonyany lefogni.

 

A munkavédelmi kockázatértékelés elkészítése, a kockázatértékelés felülvizsgálata

Abban az esetben, ha az Ön vállalkozása akár egyetlen munkavállalót is foglalkoztat, munkahelyi  kockázatértékelést kell készíttetnie és azt minimun 3 évente felül kell vizsgálni. (Mvt. 54§ 3.bek)

 

A Munkavédelmi törvény előírásai szerint a kockázatértékelést az alábbi esetekben és gyakorisággal kell felülvizsgálni

 

  Alap esetben a munkáltatónak a kockázatértékelést 3 évente felül kell vizsgálnia. [Munkavédelmi törvény 54§ (3)]

 

  3 évnél korábban a munkáltató akkor köteles a kockázatértékelést elvégezni, ha a törvény szerint indokolttá vált. Akkor tekinti a törvény indokoltnak a felülvizsgálatot - vagyis kötelezően elvégzendőnek -, ha a kockázatok lényegesen megváltoznak.

 

Lényeges változás áll fenn ha:

  • a munkakörülmények megváltoznak (pl. munkaeszköz áthelyezése),
  • az alkalmazott technológia módosult,
  • a felhasznált veszélyes anyag kapcsán változás történt,
  • az alkalmazott munkaeszközön átalakítást végeztek,
  • a munkavégzés folyamatát (pl. a műveleti sorrendet) megváltoztatták.

A felülvizsgálat elvégzése minden alábbi esetben kötelező:

  • új technológia bevezetésekor,
  • új veszélyes anyag vagy készítmény bevezetésekor,
  • új munkaeszköz üzembe állását követően.
Kockázatértékelés gyorsan, garanciával

A kockázatértékelést értelemszerűen azokra a folyamatokra és körülményekre kell elvégezni, ahol a lényeges változás bekövetkezett. Előfordulhat, hogy a kockázatértékelés teljes, újbóli elvégzése szükségessé válhat.


A munkáltatónak soron kívül kell teljes kockázatelemzést vagy felülvizsgálatot végezni, ha a kockázatok lényeges megváltozása:

  • munkabalesetet
  • fokozott expozíciót
  • foglalkozási megbetegedést eredményezett.

Indokolt esetnek kell tekinti különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának a megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ide értve a munkahelyi klíma, zaj rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost, légszennyezők minőségi, ill. mennyiségi változását)

Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságaival összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontokre nem terjedt ki. Kérje egyedi árajánlatunkat munkavédelmi kockázatértékelés elkészítése kapcsán.

 

A munkavédelmi kockázatértékelés típusai

1. Veszélyes anyaggal/ keverékkel végzett tevékenység kockázatértékelése (kémiai kockázatértékelés)

Vonatkozó jogszabály: a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 5/2020 (II.6,) ITM rendelet

A munkáltató köteles a veszélyes munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat feltárni, megbecsülni és értékelni.

A kémiai kockázatértékelést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:

  • veszély azonosítása
  • az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,
  • az expozíció becslése
  • a kockázatok értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

A munkáltatónak a kockázatértékeléshez szükséges kiegészítő információkat be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetőleg a beszállítótól. Ez a magyar nyelvű biztonsági adatlap. A kémiai kockázatértékelésnél figyelembe kell venni tv-i hivatkozás mellékleteiben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is. A munkáltató a kockázatértékelés alapján megelőző intézkedésekt hoz. A kémiai kockázatértékelést dokumentálni kell. A kémiai kockázatértékelést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi kémiai kockázatértékelést elavulttá teszik vagy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok indokolttá teszik. Korábban nem alkamazott veszélyes vegyi anyaggal való tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kémiai kockázatértékelés megtörtént és a kockázat kezelésére megfelelő intézkedéseket megtették. Kérje egyedi árajánlatunkat kémiai kockázatértékelés elkészítése kapcsán. Kémiai kockázatértékeléssel kapcsolatosan bővebb információt itt talál.

Rákkeltő/mutagén anyaggal végzett tevékenység kockázatértékelése

Vonatkozó jogszabály: a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000 (IX.30.) EüM rendelet

Minden olyan tevékenység esetében, amelynek során feltételezhető a munkavállaló rekkeltővel történő expozíciója, a munkáltató köteles kockázatértékelést végezni. A munkáltató -amennyiben  a munkavédelmi felügyelőség indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakoriságot- a kockázatértékelést legalább kétévenként meg kell ismételni. A kockázatértékelést meg kell ismételni minden olyan változás esetében, amely hatással lehet a munkavállalók rákkeltővel történő expozíciójára. A kockázatértékelést, illetőleg a kockázatértékelésre vonatkozó intézkedéseket írásban kell dokumentálni. A munkavédelmi felügyelőség kérésére a munkáltató köteles a kockázatértékelés során birtokába jutott valamennyi adatot átadni. Kérje egyedi árajánlatunkat rákkeltő/mutagén anyagok kockázatértékelésének elkészítése kapcsán.

 

2. Azbesztexpozícióval járó tevékenység kockázatértékelése

Vonatkozó jogszabály: az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III.23.) EüM rendelet

Minden olyan tevékenység esetén, amikor azbesztexpozíció kockázata feltételezhető a munkáltató köteles a kockázatértékelést elvégezni, amelyből megállapítható a munkaválalókat érő azbesztexpozíció jellege és mértéke. A kockázatértékelést soron kívül felül kell vizsgálni, ha okkal feltételezhető, hogy az nem megalapozott, továbbá ha a munkavégzés körülményeiben lényeges változás történt. Az első kockázatértékelés eredményétől függően a munkahelyi levegő azbesztkoncentrációjának mérését rendszeresen, de legalább háromhavonta, a technológia megváltoztatása esetén soron kívül el kell végezni. Kérje egyedi árajánlatunkat azbesztexpozícióban való munkavégzés kockázatértékelésének elkészítése kapcsán.

 

3. Biológiai tényezők expozícióval járó tevékenység kockázatértékelése

Vonatkozó jogszabály: a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999 (XII.1.) EüM rendelet

A munkáltatónak kockázatértékelést kell végeztetnie minden olyan tevékenységnél (pl. orvosi rendelőkben, állattartó telepeken dolgozók esetében), amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határozni a munkavállalókat érő expozíció jellegét, időtartamát és mértékét. A kockázatértékelést minden jelenlévő biológiai tényezőre meg kell becsülni. A biológiai kockázatértékelést évente, továbbá minden olyan esetben eg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása ezt indokolttá teszi. Kérje egyedi árajánlatunkat biológiai kockázatértékelés elkészítése kapcsán.

 Jogszabályi háttér!

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről.
Mvt. 54. § (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.
A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal -eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában- a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt 3 évenként felülvizsgálni.
Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását.
Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
(4) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.
(5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:

a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
b) a veszélyek azonosítása;
c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
d) a kockázatot súlyosbító tényezők;
e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
g) a tervezett felülvizsgálat időpontja;
h) az előző kockázatértékelés időpontja.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.
(6) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megelőzési stratégia munkabiztonsági és munka-egészségügyi