MUNKAVÉDELMI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

Kezdő vagy már működő vállalkozásának munkavédelmi szempontú kockázatértékelésének elkészítése rövid határidővel, precízen, garanciával! Kérje egyedi árajánlatunkat most!

Szakhatósági Dokumentumok


Akár 24 órán belül vállaljuk
a tűzvédelmi szabályzat és kockáztaértékelés
elkészítését
+36 30 646 1969

Kérjen árajánlatot most!

 

A MUNKAVÉDELMI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS LÉNYEGE

A kockázatértékelés a munkavégzés körülményeinek, a munkakörnyezet kialakításának, az ott lezajló technológiai és irányítási folyamatoknak az áttekintése, elemzése és értékelése.

A kockázatértékelés egy adott rendszer szerkezetének és funkcióinak szisztematikus vizsgálata, a potenciális veszélyek azonosítására, annak érdekében, hogy a kockázat nagysága becsülhető legyen.

A kockázatértékelés a megelőzés jelenleg legkorszerűbbnek tekintett eszköze, amely a meglévő munkahely és munkakörnyezet valós állapotából indul ki és feltárja, illetve meghatározza mindazokat a valószínűsíthetően bekövetkező egészségkárosító hatásokat és veszélyforrásokat, amelyek a munkafeladatokat végzőkre nézve, veszélyt vagy egészségkárosodást jelenthetnek.
A kockázatértékelés elkészítése szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezheti.


 

Vonatkozó jogszabály: törvény; munkavédelemről 1993. évi XCIII törvény

 

Kockázatértékelés azonnal Budapesten

 

A munkavédelmi szempontú kockázatértékelés fontossága

A korszerű irányítás alapkövetelménye, hogy előretekintően és ne csak a kudarcokból levont tanulságokból hozza meg a döntéseit, vagyis ne csak a bekövetkezett balesetek vagy egészségkárosodások korrigálására épüljön a vezetési stratégia, hanem előretekintve kísérelje meg a veszélyeket azonosítani és intézkedéseivel azokat megszüntetni.

A munkahelyi kockázatelemzés során fel kell tárni az egyidőben, egy konkrét személyre vonatkozó összes veszélyforrást és vizsgálni kell ezek együttes kockázatnövelő hatását. A kockázatértékelés elkészítését követően lehet a jelenlévő kockázatokat műszaki, kollektív védelemmel, egyéni védőeszközök használatának alkalmazásával, szervezési intézkedésekkel, illetve ezen három lehetőség megfelelő kombinációjával hatékonyany lefogni.

 

A munkavédelmi kockázatértékelés elkészítése, a kockázatértékelés felülvizsgálata

Abban az esetben, ha az Ön vállalkozása akár egyetlen munkavállalót is foglalkoztat, munkahelyi  kockázatértékelést kell készíttetnie és azt minimun 5 évente felül kell vizsgálni. (Munkavédelmi törvény 54. § 3.bek)

 

A Munkavédelmi törvény előírásai szerint a kockázatértékelést az alábbi esetekben és gyakorisággal kell felülvizsgálni

 

  Alap esetben a munkáltatónak a kockázatértékelést 5 évente felül kell vizsgálnia. [Munkavédelmi törvény 54§ (3)]

 

  5 évnél korábban a munkáltató akkor köteles a kockázatértékelést elvégezni, ha a törvény szerint indokolttá vált. Akkor tekinti a törvény indokoltnak a felülvizsgálatot - vagyis kötelezően elvégzendőnek -, ha a kockázatok lényegesen megváltoznak.

 

Lényeges változás áll fenn ha:

  • a munkakörülmények megváltoznak (pl. munkaeszköz áthelyezése),
  • az alkalmazott technológia módosult,
  • a felhasznált veszélyes anyag kapcsán változás történt,
  • az alkalmazott munkaeszközön átalakítást végeztek,
  • a munkavégzés folyamatát (pl. a műveleti sorrendet) megváltoztatták.

A felülvizsgálat elvégzése minden alábbi esetben kötelező:

  • új technológia bevezetésekor,
  • új veszélyes anyag vagy készítmény bevezetésekor,
  • új munkaeszköz üzembe állását követően.
Kockázatértékelés gyorsan, garanciával

A kockázatértékelést értelemszerűen azokra a folyamatokra és körülményekre kell elvégezni, ahol a lényeges változás bekövetkezett. Előfordulhat, hogy a kockázatértékelés teljes, újbóli elvégzése szükségessé válhat.


A munkáltatónak soron kívül kell teljes kockázatelemzést vagy felülvizsgálatot végezni, ha a kockázatok lényeges megváltozása:

  • munkabalesetet
  • fokozott expozíciót
  • foglalkozási megbetegedést eredményezett.

Indokolt esetnek kell tekinti különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának a megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ide értve a munkahelyi klíma, zaj rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost, légszennyezők minőségi, ill. mennyiségi változását)

Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságaival összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontokre nem terjedt ki. Kérje egyedi árajánlatunkat munkavédelmi kockázatértékelés elkészítése kapcsán.

 

A munkavédelmi kockázatértékelés típusai

1. Veszélyes anyaggal/ keverékkel végzett tevékenység kockázatértékelése (kémiai kockázatértékelés)

Vonatkozó jogszabály: a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 5/2020 (II.6,) ITM rendelet

A munkáltató köteles a veszélyes munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat feltárni, megbecsülni és értékelni.

A kémiai kockázatértékelést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:

  • veszély azonosítása
  • az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,
  • az expozíció becslése
  • a kockázatok értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

A munkáltatónak a kockázatértékeléshez szükséges kiegészítő információkat be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetőleg a beszállítótól. Ez a magyar nyelvű biztonsági adatlap. A kémiai kockázatértékelésnél figyelembe kell venni tv-i hivatkozás mellékleteiben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is. A munkáltató a kockázatértékelés alapján megelőző intézkedésekt hoz. A kémiai kockázatértékelést dokumentálni kell. A kémiai kockázatértékelést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi kémiai kockázatértékelést elavulttá teszik vagy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok indokolttá teszik. Korábban nem alkamazott veszélyes vegyi anyaggal való tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kémiai kockázatértékelés megtörtént és a kockázat kezelésére megfelelő intézkedéseket megtették. Kérje egyedi árajánlatunkat kémiai kockázatértékelés elkészítése kapcsán. Kémiai kockázatértékeléssel kapcsolatosan bővebb információt itt talál.

Rákkeltő/mutagén anyaggal végzett tevékenység kockázatértékelése

Vonatkozó jogszabály: a foglalkozási eredetű rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 55/2023. (XII. 28.) GFM rendelet

Minden olyan tevékenység esetében, amelynek során feltételezhető a munkavállaló rekkeltővel történő expozíciója, a munkáltató köteles kockázatértékelést végezni. A munkáltató -amennyiben  a munkavédelmi felügyelőség indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakoriságot- a kockázatértékelést legalább kétévenként meg kell ismételni. A kockázatértékelést meg kell ismételni minden olyan változás esetében, amely hatással lehet a munkavállalók rákkeltővel történő expozíciójára. A kockázatértékelést, illetőleg a kockázatértékelésre vonatkozó intézkedéseket írásban kell dokumentálni. A munkavédelmi felügyelőség kérésére a munkáltató köteles a kockázatértékelés során birtokába jutott valamennyi adatot átadni. Kérje egyedi árajánlatunkat rákkeltő/mutagén anyagok kockázatértékelésének elkészítése kapcsán.

 

2. Azbesztexpozícióval járó tevékenység kockázatértékelése

Vonatkozó jogszabály: az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 40/2025. (XII. 19.) NGM rendelet

Minden olyan tevékenység esetén, amikor azbesztexpozíció kockázata feltételezhető a munkáltató köteles a kockázatértékelést elvégezni, amelyből megállapítható a munkaválalókat érő azbesztexpozíció jellege és mértéke. A kockázatértékelést soron kívül felül kell vizsgálni, ha okkal feltételezhető, hogy az nem megalapozott, továbbá ha a munkavégzés körülményeiben lényeges változás történt. Az első kockázatértékelés eredményétől függően a munkahelyi levegő azbesztkoncentrációjának mérését rendszeresen, de legalább háromhavonta, a technológia megváltoztatása esetén soron kívül el kell végezni. Kérje egyedi árajánlatunkat azbesztexpozícióban való munkavégzés kockázatértékelésének elkészítése kapcsán.

 

3. Biológiai tényezők expozícióval járó tevékenység kockázatértékelése

Vonatkozó jogszabály: a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999 (XII.1.) EüM rendelet

A munkáltatónak kockázatértékelést kell végeztetnie minden olyan tevékenységnél (pl. orvosi rendelőkben, állattartó telepeken dolgozók esetében), amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határozni a munkavállalókat érő expozíció jellegét, időtartamát és mértékét. A kockázatértékelést minden jelenlévő biológiai tényezőre meg kell becsülni. A biológiai kockázatértékelést évente, továbbá minden olyan esetben eg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása ezt indokolttá teszi. Kérje egyedi árajánlatunkat biológiai kockázatértékelés elkészítése kapcsán.

 Jogszabályi háttér!

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről.

54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:
 a) a veszélyek elkerülése;
 b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
 c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;
 d)  az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;
 e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;
 f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
 g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;
 h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;
 i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.
 (2)  A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
 (2a)  A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt, legfeljebb 50 főt foglalkoztatók esetében a kockázatértékelés munkaegészségügyi tartalmával kapcsolatos feladatokat foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy láthatja el. A feladatokat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.
 (3)  A munkáltató a kockázatértékelést, annak részeként a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 5 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni
 a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, valamint a munkáltató tevékenységi körének változását,
 b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását),
 c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
 d) ha a kockázatértékelés jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
 (3a)  Az (1) bekezdés g) pontjában, valamint az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben is rögzítésre kerülhetnek.
 (4)  A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.
 (5)  A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:
 a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
 b) a veszélyek azonosítása;
 c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
 d) a kockázatot súlyosbító tényezők;
 e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
 f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
 g)  a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
 h) az előző kockázatértékelés időpontja.
A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.
 (6)  Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megelőzési stratégia munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.